Hogyan változott meg a magántanár szakma az elmúlt időszakban

Két hónapja nagyot fordult velünk a világ, egyik napról a másikra feje tetejére állt az addig megszokott életünk. Szinte mindenki számára változás történt a munka terén, és ezalól mi, magántanárok sem voltunk kivételek. Úgy gondolom, hogy az összes szakmát nézve mi viszonylag jó helyzetben vagyunk, mert az online oktatás mentőövként szolgált nekünk és a legtöbben kevés, vagy ideális esetben nulla veszteséggel tudtuk folytatni a munkánkat és fenntartani a vállalkozásunkat.

Az elmúlt időszakban nagyon sokat olvastam, figyeltem, helyzeteket és folyamatokat elemeztem, és az a tapasztalatom, hogy az online oktatásra való átállás a legtöbb magántanárnak jól sikerült, azoknak is, akik addig csak, vagy túlnyomó részt személyesen tanítottak.

Erről a témáról hamarosan sokkal bővebben fogok írni, viszont ebben a blogbejegyzésben most másról lesz szó.

Kolléga vagy konkurencia?

Tegnap láttam egy posztot egy tanár-diák csoportban, amire felkaptam a fejem. Egy nyelvtanár leírta, hogy bejelentkezett másik 5 tanárhoz próbaórára, hogy tesztelje őket – előtte a profiljában „biztos, ami biztos” (idézve), láthatatlanná tette, hogy ő maga is tanár – a tapasztalatait pedig részletes bejegyzésben tervezi megosztani az oldalán. Az első posztjában írja, neveket nem írhat, arról viszont igen, „milyen butaságokat mondtak” (idézve). Néhány kommentelőnek ez elég visszatetsző volt, volt, aki feltételezte, hogy tanulószerzési céllal született meg ez az írás. Később a szóbanforgó tanár már hangsúlyozza, hogy nem csak a negatív tapasztalatait szándékozik majd megírni, hanem a pozitívakat is, mert „végülis az is volt” (idézve). Majd következett egy tisztázó írás magyarázattal, miszerint „semmilyen rosszindulat, bántás vagy előnyszerzési szándék” (idézve) nem volt mögötte.

És most jöjjön, mit gondolok erről az egészről, tehát a saját véleményem. A tanár leírja, nem a végzettség, a papír a fontos, hanem a tényleges tudás, amivel teljes mértékben egyetértek. Viszont a kollégák inkognitóban való tesztelésével nagyon nem értek egyet, sőt, tisztességtelen módszernek tartom, még akkor is, ha a neveket nem fogja nyilvánosságra hozni. Feltételezem, a teszt végén nem fedte fel kilétét a tanár, hogy esetleg elmondja az észrevételeit, amiből a másik tanulhat. Őszintén szólva csodálkozom azon is, hogy olyan csoportban posztolta ezt, amelyet sok más tanár is olvas. Az, hogy a célközönségével, azaz a nyelvtanulókkal megosztja, talán elfogadható, bár nehezen tudom elhinni, hogy csupán okító szándékú és nincs mögötte legalább valamennyi marketinges cél. Azzal nincs gond, ha valaki marketingezik. Azzal viszont van, ha ez a konkurencia lejáratására, kárára történik. Az ilyesfajta hozzáállás a kollégákhoz elszomorító és nagyon remélem, hogy ez tényleg csak egy kirívó és ritka eset.
Most, hogy leírtam, én mit gondolok erről, nagyon kíváncsi lennék a Ti véleményetekre is! Írjátok le kommentben!

Felhígult a szakma?

A vírushelyzet beköszöntekor az első 1-2 hét sokk után a magántanárok közül aki csak tehette, átállt online oktatásra. Ezt követően rövid időn belül tele lettek a közösségi oldalak csoportjai olyan posztokkal, melyekben tanárok hirdették az online óráikat és várták a potenciális tanulók jelentkezését. A helyzet akkor tetőzött, amikor megjelent egy új réteg: olyan emberek, akik eddig még sosem tanítottak, de „a szükség nagy úr” címen az online óraadásban látták meg a pénzszerzési lehetőséget, illetve a karantén miatt kiesett keresetük gyors pótlását. Ezek az online órát kínáló emberek nagyrészt úgy próbáltak gyorsan ügyfeleket szerezni, hogy nagyon alacsony árakon kínálták az óráikat. Természetesen nem kell részleteznem, ez mennyire rosszul érintette a tapasztalt, magasabb árakon dolgozó magántanárokat, különösen ebben az eleve nehéz helyzetben, és hogy általában véve is milyen káros ez a szakmánkra nézve.

Sajnos az is megfigyelhető volt, hogy bizonyos tanárközvetítő oldalak ennek a hirtelen megsokasodott, órát kínáló embereknek még előnyöket is adtak, saját maguknak megnövekedett bevételeket generálva, viszont hátrányos helyzetbe hozva az oldalukon már régebben jelenlévő, tapasztaltabb tanárokat. Köztük voltam én is, szóval sejthetitek, mi a véleményem. 🙂

Rengeteg helyen találkoztam posztokkal, kommentekkel, melyekben a tapasztalt magántanárok hosszan vitáznak erről a témáról. Ezer féle javaslat felmerült, mit lehetne tenni a magántanári szakma felhígulása ellen. Ebbe a vitába én sosem megyek bele, mert véleményem szerint teóriákról felesleges vitatkozni, másrészt tény, hogy a magántanári szakma is szabad versenypiac, mint nagyon sok más szolgáltatás.

Mit lehet tenni a szakma hígulása ellen?

Ha abból a tényből indulunk ki, hogy a magántanári szakma egy versenypiac, akkor egyetlen jó megoldás létezik.

Jobbnak kell lenned, mint az átlag.

Ha az átlagosnál jobb szolgáltatást nyújtasz, akkor nem csak az átlagos tanárokat előzöd meg, hanem a hirtelen magántanárnak felcsapott óraadókat is, akik nagyon alacsony áron kínálják az óráikat, hiszen itt is igaz a mondás: olcsó húsnak híg a leve. Ha kiemelkedsz a szolgáltatásoddal, a munkád színvonalával a tömegből, nem lesz hatással a Te vállalkozásodra az, hogy sok ilyen ember jelent meg a piacon, hiszen ők nem a te súlycsoportodban játszanak. Nem kell velük foglalkoznod, nem kell miattuk aggódnod.

Tehát a tanácsom:

Az energiádat, a figyelmedet fordítsd teljes egészében magadra, a saját szaktudásod, szolgáltatásod, vállalkozásod tökéletesítésére, folyamatos fejlesztésére. A célod az legyen, hogy átlagon felüli szolgáltatást nyújts, mert hidd el, ezt már nagyon sokszor leírtam és a gyakorlat is igazolja, létezik az a réteg, aki igenis a minőséget keresi és hajlandó érte fizetni is.

Sok sikert, kitartást és optimizmust kívánok minden magántanár kollégának. Egymást támogatva könnyebben átvészeljük a nehezebb időszakokat is! 🙂

Tudtad? Van egy zárt csoportunk, a Sikeres Magántanár közösség, ahol rendszeres szakmai Liveokat tartunk és támogatjuk egymást. Ha pedig magántanárként fejlődni szeretnél, nézd meg az ebookjaimat a képre kattintva: