Bemutatom mentoráltamat, Nagyné Nagy Nórát

Engedjétek meg, hogy bemutassam legelső mentoráltamat, Nagyné Nagy Nórát. Nóra hihetetlen utat járt be: amikor először találkoztunk, néhány magántanítványa volt, most pedig már a Jómagántanár Különóra Centrum vezetője. Nagyon büszke vagyok rá, de beszéljen inkább ő helyettem 🙂 Olvassátok szeretettel!

Teljesen másnak indult. Akkor, amikor még Szilvi csak tervezte a “Sikeres magántanár” projektet, abban az időben én csak meg akartam tanulni egy egyszerű, hétköznapi dolgot és eljártam egy egyéni oktatásra… és ott az ott megismert oktató annyira sikeres volt abban, amit csinál, hogy egyre csak azon kezdtem gondolkodni, hogy mi ennek az oka. Hogy ennek van oka egyáltalán? Megtudható az ok? Hogy lehet a tanítást ekkora sikerre vinni? Eredményességben és anyagi értelemben is. Így meg lehet gazdagodni oktatásból?

Azzal a tanárommal nagyon jó viszonyba kerültem, és amikor őt kérdeztem erről, csak annyit mondott: “Neked is lehet.” Nem értettem, és lehet, ő sem volt tudatában, de valahogy akaratlanul is a mentorom lett és én annyit tanultam abból, hogy őt mint tanárt, őt mint vállalkozót, őt mint példaképet néztem, és beszélgettem vele, hogy amikor az a képzésem véget ért, tudatosan kezdtem el keresni mentort.

Ez annyira jó, hogy nekem ez kell! Ez akkora hasznot hoz, hogy én akármennyit fizetek érte! Ha valakinek pusztán a tapasztalataiból, intuícióról és barátságából ennyit tudtam profitálni, a szó pénzügyi értelmében is, akkor mennyivel többet tudna adni olyan valaki, aki ezt tudatosan, szakszerűen és profin csinálja!

Ekkor láttam meg Szilvi posztját a “Sikeres magántanár” workshopról és Ő maximálisan beváltotta az ebbe vetett reményemet. 

Előtte sokat olvastam, követtem sok vállalkozó videóst, akiktől sokat tanultam, tanultam ingyen elérhető anyagokból, tananyagokat is vettem, és végülis elolvastam, megtanultam, tudtam is ezeket. Megtanultam. De nem változott semmi. Okosabb lettem. Más nem történt. Magamban mosolyogtam azokon az anyagokon, amik azt ígérték, hogy “így duplázd meg a jövedelmedet” és hasonlók, egészen addig, amíg egyik hónapról a másikra meg nem háromszoroztam a sajátomat. Ekkor volt először mentorom. Három dologra jöttem rá:

• Ezeknek az oktatási anyagoknak, nagy részüknek, igazuk van. Ez tényleg tanulható. Ez tényleg elsajátítható…
• …de nem könyvekből és videókból. Addig amíg valaki nem nézett a szemembe és nem mondta azt, kifejezetten nekem, hogy ez “Neked is lehet”, addig mindez csak olvasmány maradt. Mert embertől tanulunk. Személytől tanulunk igazán. Csak azt tudjuk igazán megtanulni, amit valaki megtanít nekünk. Pont nekünk.
• És a harmadik, amit megtanultam ezzel együtt, hogy nekem magántanárként mindig lesz munkám. Mert csak személytől tudunk tanulni. Minden tananyag, információ és ez az egész digitális világ – magában nem segít senkinek. A mi munkánkat nem veszik el robotok, mert nem a tananyag a lényeg, hanem a személy, akitől tanulunk. Az Interneten ma már fent van minden, mégis kellenek tanárok. Mert a személy a fontos, az akitől ezt megtanulod. Ezért kell egy mentor. 

Amit ismerősök viccelve tanácsoltak, hogy “iskolát kellene nyissak”, ha ennyi tanulóm van, kinevettem – mióta Szilvit ismerem, azóta tanáraim vannak, akik nekem dolgoznak. Hiába ajánlották, régen idegenkedtem a Skype-tól, volt egy-két tanítványom, technikailag nem volt vele gond, csak nem tartottam ilyen órákat – mostanáig, mostmár élvezem azt a szabadságot, és rugalmasságot amit Szilvitől tanultam ezzel kapcsolatban. Okos könyvek megmondták, hogy legyen egy metorod, legyen egy mesterelme csapatod…. jó de honnan?

Mostmár nem kell keresgéljem, Szilvi szolgáltatja ezeket. Évek óta gondolkodom az online tananyag fejlesztésen, mindig halogattam, pedig kedvem is volt hozzá, de nem kezdtem bele – a Szilvivel való legutóbbi találkozásunkig, mert azóta már készül, boldogan alkotom. Nem én lettem hirtelen ügyesebb, hanem már tudom, hogy mit kell tennem. Tudom, hogyan kell elinduljak. Látom az utat. 

A férjemmel nagyon szeretünk kéktúrázni. Kéktúrázni szerintem nagyon jó móka, izgalmas, biztonságos, szórakoztató és én döntöm el a kihívás súlyát, mert választhatok a térkép alapján a szintidők és az emelkedés függvényében. Mert már bejelölték, bejárták, feltérképezték. Nekem csak követnem kell a térképet.

Ha most valaki azt mondaná, hogy keljek át ezen az ismeretlen, feltérképezetlen, jelzetlen erdőn, GPS, iránytű és térkép nélkül, mondjuk Kongóban, biztos, hogy nem mennék. Sokan csak azt mondják a kezdő vállalkozóknak, hogy legyél magabiztos és ne félj, vágj bele, de ennek így nekivágni felelőtlenség lenne. Mert hát mennyivel könnyebb úgy elindulni, hogy jelölik az utat és ismerem a célt és bármikor segítséget kérhetek valakitől, aki már járt itt, tudja hogy mi merre van, tudja, hogy mire kell vigyázni, és segít dönteni. Hiszen vállalkozni még így is nagy kihívás, és így is nagy felelősség – de sokkal jobban élvezem! 🙂 

Úgyhogy Neked is azt tanácsolom, hogy fogadj egy túravezetőt, egy magántanárt, egy mentort vagy példaképet, akit követhetsz az úton.

Tudatosan kerestem mentort, és annyira örültem, hogy van személy szerint nekem, Magántanárnak szóló mentor: egy Sikeres Magántanár. Így egyértelműen Szilvit választottam, mert ő tudatosan és professzionálisan tudja nyújtani azt a fajta támogatást, ami ahhoz kell, hogy mi magántanárok sikerre vigyük a munkánkat. Mert személytől tanulunk. Kell valaki, akinek elhisszük, hogy “nekünk is lehet”. 

A Magántanár Mentorprogram újra megnyitja a csatlakozási lehetőséget! Április 24-ig tudsz csatlakozni a mostani turnushoz.

Jelentkezés a Magántanár Mentorprogramra: Kattints a képre: