Szombaton a NYESZE (Nyelviskolák Szakmai Egyesülete) éves konferenciáján vettem részt. Ezt a konferenciát évente egyszer rendezik meg és talán lehet azt mondani, hogy ez a legnagyobb hazai, nyelvtanároknak szóló rendezvény.

Az idei konferencia témája „A jövő nyelvtanára – a nyelvtanárok jövője” volt. A cím számomra nagyon ígéretesen hangzott, hiszen mindig is érdekeltek az új irányvonalak, trendek a nyelvoktatásban, és hogy ezekből magántanárként (aki nincs annyira kötve az iskolai struktúrákhoz) mi mindent tudok majd kipróbálni, alkalmazni a tanítványaimnál, illetve a bevált módszereket átadni a többi magántanárnak.

Az egész napos konferencia igazán sok – szám szerint 40 db! – előadással és workshoppal várta a nyelvtanárokat. Az előadások között akadtak angol és német nyelvűek is. Bevallom, nehezemre esett a választás a sok érdekes téma közül, de mivel a klónozás egyelőre nem opció, ezért cím és tartalomleírás alapján ki kellett választanom 8 programot, amelyeken részt vettem.

Az ELTE Egyetemi Konferenciaközpont épületébe belépve a regisztrációs pult fogadott, névre szóló nyakbaakasztót és egy üdvözlőcsomagot kaptam. Ebbe csak később néztem bele és tátva maradt a szám – a szervezők, szponzorok nagyon bőkezűek voltak, némettanárként egy modern tankönyvet is kaptam ajándékba, programfüzetet, több jegyzetfüzetet és írószerszámokat, köztük egy igazán cool világítós tollat (még sosem láttam ilyet). A szervezésről csak pozitív dolgokat tudok mondani, a több mint 700 résztvevőt pogácsahegyekkel, aprósütivel, almával, banánnal, ásványvízzel látták el, és korlátlan kávéfogyasztás állt rendelkezésünkre, ami a tanárok többségének a túléléshez elengedhetetlen. 🙂

Minden előadás után szünet következett, ilyenkor magántanár kollégákkal beszélgettem és feltérképeztem a kiállítók standjait az aulában. Számomra legfontosabb a TELC standja volt, ahol nagyon segítőkészek voltak a kiállítók, elláttak minket a legújabb vizsgainformációkkal (a TELC vizsga év elején pár hónapra szünetelt Magyarországon, de nemsokára újra elérhető lesz). Nagyon szuper minta vizsgafeladatsorokat is kaptam tőlük nyomtatott füzet formájában, ami egy némettanár számára kincset ér, főleg azért, mert a TELC nyelvvizsgái a németesek között nagyon népszerűek.

Előadások

Az első, nyitó előadás egy plenáris előadás volt, Dr. Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia szerepéről beszélt a nyelvpedagógiában. Megtudhattuk többek közt, hogyan fejlődtek a fordítóprogramok a kezdetektől napjainkig és mi várható a jövőben.

Ezután Polus Enikő Érzelmi „akadályversenyeink” a nyelvtanulásban című előadására mentem, ami nagyon jó döntésnek bizonyult. Polus Enikő amellett, hogy remek előadó, nagyon hasznos gondolatokat osztott meg velünk a nyelvtanulás pszichológiájáról, melyekkel egy jó nyelvtanárnak tisztában kell lennie. Ezt a témát szívesen hallgattam volna még órákon át, de így is sok értékes dolgot vittem magammal.

A harmadik előadás Kereszturi Eszter workshopja volt. A házi feladat kérdéskörét jártuk körbe, pontosabban azt, hogy hogyan kezeljük ezt az elemet a felnőttoktatásban. Mivel felnőtteket tanítok, akik általában eléggé elfoglaltak, nagyon érdekelt, hogyan lehet a házi feladat problémáját hatékonyan megoldani. Legalább 2-3 olyan ötletet adott a workshop, melyet én is be fogok vezetni az óráimon annak érdekében, hogy a házi feladat pozitívabb fényben tűnjön fel a tanítványok szemében.

Ezt követően Mag. Karoline Janicek az ÖSD-től tartott előadást (németül). A legtöbb tanítványunk az ÖSD (Österreichisches Sprachdiplom) középfokú vizsgájára megy, amit már én is nagyon jól ismerek, hiszen részt vettem többször is az ÖSD által tanároknak szervezett vizsgafelkészítő workshopon. Itt most konkrétan arról kaptunk első kézből információkat, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a vizsgán a kommunikációt illetően.

Az ötödik előadás Sipos Piroska workshopja volt „Egyszer volt, hol nem volt” címmel. Talán ez volt az összes közül a leggyakorlatiasabb workshop. A történetmesélés használatára az utóbbi időben figyeltem fel (nemrég voltam is egy Storytelling mesterkurzuson), legyen szó akár marketingről, akár a nyelvtanulásról – ezt a módszert szinte mindenhol remekül és sokszínűen lehet alkalmazni. A tollam csak úgy füstölt, annyi remek ötletet írtam fel! Biztosan elkezdem őket alkalmazni majd a tanulóimnál is.

Ezután Csősz Ildikó előadására mentem, melynek címe „A nyelvtanuló csoport, mint erőforrás” volt. Érdekes megközelítéseket hallhattunk azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent tulajdonképpen egy nyelvtanuló csoport. Mivel nekünk is vannak kiscsoportos tanfolyamaink, különösen fontosnak találtam azokat a tippeket, hogy milyen szerepet tölt be a tanár a nyelvtanuló csoportban és mik a feladatai.

Amikor kiválasztottam az előadásokat és elolvastam Enyedi Ágnes „A jövő nyelvtanára? – Jelen!” programjának leírását, egyből biztos voltam benne, hogy ez lesz az egyik, amire beülök. Nagyon vártam ezt az előadást, hiszen az egész konferencia a jövő nyelvtanára jegyében jött létre, és ahogy már a beszámoló elején is írtam, nagyon érdekel ez a téma. Nem kellett csalódnom, rengeteget jegyzeteltem, és külön örömmel töltött el az a tudat, hogy azok a tulajdonságok, trendek, illetve a jövő nyelvtanárának megváltozott szerepkörei, melyekről az előadó beszélt, ismerősek számomra, sőt, én is próbálom őket már a jelenben alkalmazni. Az eredmények alátámasztják, hogy bizony tényleg ebbe az irányba kell tartanunk, ha a jövőben sikeres nyelvtanárok szeretnénk lenni, akik sikeres nyelvtanulókat és nyelvhasználókat bocsátanak útjukra. Kis hazánk nyelvtudás terén sajnos már régóta nagyon hátul kullog. Hogy ezen változtatni lehessen, más megközelítéssel kell nyelvet tanítani, mint eddig – ehhez pedig magának a nyelvtanárnak is meg kell újulnia.

Az utolsó, záró előadás Szvetelszky Zsuzsanna plenáris előadása volt „Szerepeink a mesterséges intelligencia világában” címmel. Sokan félnek, hogy a gyors ütemű fejlődés eredményeképp a jövőben a mesterséges intelligencia – avagy a gépek – veszik majd át a munkájukat. Ezt megcáfoló gondolatokat hallhattunk szórakoztató példákkal fűszerezve. Szó volt még arról is, miben különbözik a Z és az Alfa generáció az előzőektől és hogyan kezeljük mindezt.

Az egész napos konferencia a tombolával záródott, a szerencsések többek közt tankönyvcsomagokat, képzéseket és belépőket nyertek, például a jövő évi konferenciára. Én sajnos nem nyertem, ettől függetlenül ha tehetem, jövőre is biztosan eljövök és minden nyelvtanár kollégának csak ajánlani tudom a konferenciát!