Nyelvvizsga kötelezettség – Tényleg szükség van rá?

Eltörlik a nyelvvizsga kötelező megszerzését, amely eddig a diploma készhezvételének feltétele volt. A hír természetesen nagy port kavart a nyelvtanárok és nyelviskolák körében, ez alól a magántanárok sem képeznek kivételt. A mostani állás szerint az egyetemek, főiskolák hatáskörébe tartozik majd, hogy előírják-e a nyelvvizsga letételét a diploma megszerzéséhez vagy sem. Érdekes irányváltás ez, főleg annak a fényében, hogy nem olyan rég még azt tervezték bevezetni, hogy a felsőoktatási intézményekbe való bejutás feltétele lesz a nyelvvizsga megléte.

Milyen hatással lesz ez az enyhítés a magyarok nyelvtudására, a fiatalok versenyképességére, munkavállalására? És milyen hatással lesz ez a változtatás ránk, nyelvtanárokra?

Társadalmi hatások

Azt már szinte mindenki tudja – nem csak a nyelvtanárok, akik nap mint nap szembesülnek vele – , hogy a magyarok idegennyelv-tudása nemzetközi összehasonlításban a sereghajtók között van már nagyon régóta. Rengeteg felmérés, cikk készült erről, kutatva az okokat és lehetséges megoldásokat keresve a probléma orvoslására. Csak külön ez a téma is kitenne egy önálló blogbejegyzést, sőt egy külön tanulmányt is. Itt csak röviden szeretném felsorakoztatni a főbb okokat, melyek a magyarok gyenge nyelvtudásának hátterében állhatnak:

  • A magyar nyelv nagy mértékben eltér a leggyakrabban oktatott idegen nyelvektől, ezért nehéz a nyelvtanulás
  • A nyelvtanulás sok pénzbe kerül
  • A nyelvtanulás sok időbe kerül
  • A nyelvtanulás sok energiába, szorgalomba, erőfeszítésbe kerül
  • Generációkon átívelő, berögzült, rossz minták: nagyszüleinkre, szüleinkre rákényszerítették az orosztanulást
  • Magyarország nyelvileg elég régóta egy elszigetelt kis pont Európa közepén, a mi nyelvünk nem hasonlít a szomszédaink nyelvére
  • Az iskolai nyelvoktatás több sebből vérzik és nem alkalmas arra, hogy használható tudást adjon a fiataloknak.

Ha hozzátennél még valamit a felsoroláshoz, tedd meg nyugodtan kommentben! Te melyiket tartod a leggyakoribb „kifogásnak”? Szerinted mennyi igazság van a fenti állítások mögött? Ezt is oszd meg a poszt alatt, ha van kedved.

Ha nekem kéne rangsorolnom, akkor biztosan az utolsó pontot hangsúlyoznám ki az összes közül.

Az iskolai nyelvoktatásnak kiemelt szerepe van a nyelvtanulásban, mivel pont ebben a korban lehetne a legjobban megalapozni a nyelvtudást, megszerettetni a gyerekekkel a nyelveket és a nyelvtanulást, ösztönözve őket arra, hogy később majd önszorgalomból fejlesszék nyelvtudásukat, vagy akár második, harmadik nyelvet is tanuljanak.

Sajnos ehhez képest az iskolai nyelvoktatás – leszámítva a kéttannyelvű intézményeket és az erősnek számító középiskolákat – nem tudja beteljesíteni ezt a célt. Az okokkal már sok felmérés, tanulmány és cikk foglalkozott, nyilvánvalóan ez egy nagyon összetett, több szereplős probléma, melynek a megoldása nem fog egyik évről a másikra bekövetkezni.

Egyenlőtlen esélyek

Már az általános iskolában elkezd megmutatkozni, hogy mennyire számít a családi háttér, egyébként nem csak a nyelvtanulás szempontjából, de most maradjunk ennél a témánál. Egy tehetősebb, értelmiségi családban a szülők pontosan tudják, hogy a gyermeknek kiemelten fontos lesz a jó nyelvtudás ahhoz, hogy a jövőben boldoguljon. Valószínűleg ők maguk is beszélnek nyelveket, aminek köszönhetően van jól fizető munkahelyük.

A jó fizetésből pedig telik magán nyelvórákra is, hogy lehetőleg már a középiskolai évek alatt letegye a gyermek a középfokú nyelvvizsgát. Ez eddig azért is volt fontos, mert így a nyelvvizsga hiánya már nem állt a diploma kézhezvételének útjában sem. Emellett ezek a szülők tudják azt is, hogy nem csupán a papír számít, hanem első sorban a tényleges, használható nyelvtudás, akár egy jó állásról, akár külföldi karrierről álmodik a gyerek.

A másik oldalon vannak a szerényebb háttérrel rendelkező családok vagy a bár jómódú, de idegen nyelveket nem beszélő családok. Itt jellemzően nem tulajdonítanak akkora jelentőséget a nyelvtudásnak, mert a szülők sem beszélnek nyelveket, a munkahelyük sem követeli meg a nyelvtudást.

Az ő gyerekeik számára eddig motiváló (vagy inkább kényszerítő) tényezőként működött a nyelvvizsga kötelezettség, ha diplomázni akartak. Nagy részük most vélhetően megkönnyebbült, hogy megszabadult a nyelvtanulás kényszerétől, de biztosan vannak köztük olyanok, akik felismerték, hogy szükség van nyelvtudásra, ezért önszántukból továbbra is akarnak majd nyelvet tanulni.

Ami a magyar társadalmat illeti, az a bizonyos olló egyre tágabbra nyílik és ebbe bizony a nyelvtudás is beletartozik. Egy gondolat erejéig, nem részletezve a témát, hadd jegyezzem meg, hogy egyre több fiatal tervezi a jövőjét egy másik országban, amihez szintén nyelvtudásra (nem nyelvvizsga bizonyítványra) van szükség és ők ezt pontosan tudják! Szintén külföldre költözés miatt egyre több felnőtt is belekezd a nyelvtanulásba.

A használható nyelvtudás elsajátítása eddig is egyéni döntés és felelősség volt. A nyelvvizsga kötelezettség eltörlése ezen csak nagyon kis mértékben változtat,

hiszen azok, akik eddig is csak a papír (illetve a diploma) miatt tanultak, a bizonyítvány megszerzése után jellemzően nem foglalkoztak tovább a nyelvtanulással és idővel elkopott a tudásuk. Akiknek viszont alapjában véve fontos a nyelvtudás, azok eddig is, és ezután is önszorgalomból fogják fejleszteni a nyelvtudásukat.

Merre tartunk?

Más szemszögből nézve természetesen nem jó ez a változtatás. Habár egy kötelező nyelvvizsga nem a legjobb motiváló eszköz a nyelvtanulásra, az eltörlése az emberekben mégis azt a felfogást erősíti, hogy nem fontos a nyelvtudás, hiszen anélkül is szerezhet az ember diplomát, akár többet is. És ez pont azokra az emberekre jellemző, akik saját akaratukból nem tanulnak nyelveket, csak akkor, ha muszáj.

Népszerű vitatéma az, hogy vajon kell-e egy gyógypedagógusnak, egy fizikatanárnak, egy közgazdásznak, stb. idegennyelv-tudás. Itt abszolút két táborra oszlanak az emberek. Az egyik szerint nem kell, főleg, ha az illető itthon és nem külföldön akar dolgozni. A másik szerint pedig bizony kell, hiszen

  • A nyelvtudás hozzátartozik az általános műveltséghez, ami egy diplomástól elvárható
  • Hogyan tud majd nemzetközi szakirodalmat olvasni,
  • Hogyan tud nemzetközi kollégákkal, projektekben dolgozni,
  • Valamint nemzetközi konferenciákon részt venni nyelvtudás nélkül?

Ezek mind szükségesek lennének ahhoz, hogy fejlessze magát a szakmájában.

És itt jön be a képbe újra az egyéni felelősségvállalás.

Az a szakember, aki szeretne folyamatosan fejlődni, eddig is tudta, hogy a fent felsorolt okok miatt szüksége van nyelvtudásra, és akkor is fog nyelvet tanulni, ha már nem kötelező.

A nyelvvizsga kötelezettség eltörlése egy fokkal még jobban kinyitja majd a társadalmi olló két szárát, és nem segíti Magyarországot, hogy az idegennyelv-tudás nemzetközi listáján kicsit feljebb lépjen, ami sajnálatos folyamat. Hiszen itt nem csak a nyelvtudásról van szó, hanem rengeteg más, nemzetközi szintű dologról, ami országunk a világ többi részéhez való viszonyát jellemzi.

Mivel számolhatnak a nyelvtanárok?

A nyelvtanárok legnagyobb félelme jelenleg az, hogy drasztikusan csökkenni fog a nyelvvizsgára készülő tanítványok száma. Ez nekik kevesebb órát és ezzel bevételkiesést fog okozni.

Azt hiszem, hogy az ezzel kapcsolatos pánikot részben az okozza, hogy az utóbbi hetekben a magántanárokat több hátrányos változtatás érte, és akkor most még ez is.

A nyelvvizsga felkészítés a nyelvtanításnak csak egy szelete. Az igaz, hogy vannak olyan tanárok, akiknek a fő profilja pont a nyelvvizsga felkészítés. Ahogy a nyelviskolákban is vannak kifejezetten olyan kurzusok, amelyek nyelvvizsgára készítenek fel. Mit tehetnek ők?

  • A több lábon állás mindig nagyon hasznos: a nyelvtanításon belül kezdd el egy másik területre helyezni a hangsúlyt
  • A kötelezettség eltörlése ellenére azért még mindig lesznek olyanok, akik nyelvvizsgázni akarnak, őket kell megtalálnod
  • Ezen kívül pedig biztosan maradnak olyan egyetemek, főiskolák, akik továbbra is nyelvvizsga bizonyítványhoz fogják kötni a diploma kiadását.

Már szinte minden írásomban olvashattad, de itt is muszáj megemlítenem, hogy

a sikeres vállalkozó egyik legfontosabb tulajdonsága a változásra való képesség, a rugalmasság.

A tanítvány egyszer megkérdezte a mestert:

„Hogy lehet az, hogy a faág a hó súlya alatt kettétörik, a nád viszont ép marad?”

„Míg a faág mereven ellenáll a hó súlyának, a nád rugalmasan meghajlik alatta, majd a hó olvadtával visszanyeri egyenes tartását.”

Remélem, hasznosnak találtad a blogbejegyzést. Kérdéseidet, gondolataidat egészen nyugodtan oszd meg akár üzenetben, akár hozzászólásban – örömmel veszem és válaszolok rájuk! 😊

http://www.sikeresmagantanar.com
0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.