Könyvkonferencián jártam – De egy sokkal érdekesebb sztorim van :)

Szombaton az egész napos „Könyv 2019” nevű konferencián vettem részt, ami dióhéjban arról szólt, hogyan írjunk önállóan könyvet és hogyan adjuk ki saját magunk. Nem terveztem, hogy beszámolót írok róla, mert úgy gondoltam, a téma nem olyan érdekes magántanárok számára, hiszen ők első sorban nem könyvet szeretnének írni és azt saját maguk kiadni. Viszont aztán történt egy nagyon érdekes dolog a konferencián, amiről mindenképp szerettem volna írni.

A konferencia elején az egyik előadó azt kérte a résztvevőktől, hogy végezzenek el egy feladatot a személyes image témájához kapcsolódóan. Forduljanak oda a mellettük ülőhöz, akit nem ismernek, és csak ránézés alapján mondják el, szerintük honnan érkezett az illető, van-e párkapcsolata, gyereke, alkalmazott-e vagy vállalkozó, mivel foglalkozik, majd utána kérjen visszaigazolást, mennyire volt pontos a leírás. Meg is csináltam a feladatot a mellettem ülő szimpatikus hölggyel, aki nagyjából egyidős lehetett velem. Elmondta, hogy vállalkozó és könyvkiadója van. Majd gyorsan hozzátette: azért jött el a konferenciára, hogy lássa, milyen bénák lesznek az előadók és hogy leégetik majd magukat a sok hülyeséggel, amit mondanak! 

Az addig őszinte mosolyom hirtelen az arcomra fagyott, annyira meglepődtem, alig hittem a fülemnek. A színpadon egymást váltották a szakmájukban nagynak számító, jobbnál jobb előadók, akik gyakran hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, azaz egymás versenytársai, és mégis elismeréssel beszéltek a másikról. Közben pedig a közönség soraiban valaki azért drukkolt, hogy jól lejárassák magukat az előadók, és beigazolódjon, hogy nincs más út, mint kiadón keresztül könyvet kiadni. A konferencia hátralévő részén „szomszédom” a legtöbb előadóra rákeresett Facebookon és telefonon mutogatta nekem, hogy „67 követője van, és ez osztja az észt?”. Az információ egyébként nem is stimmelt, mert több esetben az illető privát oldalát nézte, nem a szakmait, aminek viszont rendszerint több tízezres követőtábora volt… Társával együtt végig tették a rosszmájú megjegyzéseket az előadókra és még jóval a konferencia vége előtt távoztak is.

Ugyanakkor ma ránéztem a konferencia Facebook oldalára és a sok pozitív visszajelzés között feltűnt egy komment. Egy könyvkiadó tulajdonosa mondott köszönetet, hogy mennyi jó tippet kapott, amivel végre fellendítheti a vállalkozását.

Miért érdekes ez a sztori nekünk, magántanároknak? Gondolom, nem kell magyaráznom.

A mellettem ülő könyvkiadó hölgy konkurenciában gondolkodott, míg a köszönetet mondó könyvkiadó tulajdonosa a kollegiális együttműködésben.

Szerinted melyikük fog profitálni a konferenciából? Melyikük fogja fellendíteni a vállalkozását? Melyikük fog segítőket, partnereket találni a konferencia által? Melyiküknek a lelkét marja szét a féltékenység, irigység és a rosszindulat? Melyikük kezdi derűsen és motiváltan a következő hetet? Melyikük él hiánygondolkodásban és melyikük bőséggondolkodásban?

Sajnos a nyelvtanárok közt is nem egyszer találkozom ezzel a jelenséggel. Az állami oktatásban dolgozó szidja a nyelviskolai tanárt és fordítva, a nyelviskolai a magántanárt és fordítva, a magántanár az államiban oktatót és fordítva, no és persze a magántanárok szidják egymást is. Kérdem én, nem lenne jobb, ha az egymás szapulására fordított energiát inkább saját magunk fejlesztésére fordítanánk? Ha első sorban magunkkal foglalkoznánk és nem a másikat figyelnénk ugrásra készen, hogy beleköthessünk? Ha mindenki így tenne, sokkal kevesebb frusztrált, negatív beállítottságú tanár (ember) és sokkal több jobb és sikeresebb magántanár lenne! És mi kellene ehhez? Semmi más, mint szemléletváltás.

Lukáts Andrea – Az Adminisztrátor és Sinka Nóra – A lelkek segítője, két olyan ember, akinek a társasága feltölt és motivál 🙂

Elárulok egy titkot: én ezért is járok rendezvényekre. A szemléletváltás miatt. A könyvem olvasóinak, a workshopjaim résztvevőinek és a személyes mentoráltjaimnak én már ezt a pozitív szemléletet szeretném átadni. Hiszek benne, hogy ez egy jobb, elfogadóbb közeghez és sokkal boldogabb, sikeresebb léthez vezet, nem csak szakmai, hanem magánéleti szempontból is.





0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük